Élet vagy halál!

A Kárpátoktul le az Al-Dunáig
Egy bősz üvöltés, egy vad zivatar!
Szétszórt hajával, véres homlokával
Áll a viharban maga a magyar.
Ha nem születtem volna is magyarnak,
E néphez állanék ezennel én,
Mert elhagyott, mert a legelhagyottabb
Minden népek közt a föld kerekén.

Szegény, szegény nép, árva nemzetem te,
Mit vétettél, hogy így elhagytanak,
Hogy isten, ördög, minden ellened van,
És életed fáján pusztítanak?
S dühös kezekkel kik tépik leginkább
Gazúl, őrülten a zöld ágakat?
Azok, kik eddig e fa árnyékában
Pihentek hosszu századok alatt.

Te rác, te horvát, német, tót, oláhság,
Mit marjátok mindnyájan a magyart?
Török s tatártól mely titeket védett,
Magyar kezekben villogott a kard.
Megosztottuk tivéletek hiven, ha
A jószerencse nékünk jót adott,
S felét átvettük mindig a tehernek,
Mit vállatokra a balsors rakott.

S most a hála!... vétkes vakmerénnyel
Reánk uszít a hűtelen király,
S mohó étvággyal megrohantok minket,
Miként a holló a holttestre száll.
Hollók vagytok ti, undok éhes hollók,
De a magyar még nem halotti test.
Nem, istenemre nem! s hajnalt magának
Az égre a ti véretekkel fest.

Legyen tehát ugy, mint ti akartátok,
Élet-halálra ki a síkra hát,
Ne légyen béke, míg a magyar földön
A napvilág egy ellenséget lát,
Ne légyen béke, míg rossz szívetekből
A vér utósó cseppje nem csorog...
Ha nem kellettünk nektek mint barátok,
Most mint birókat, akként lássatok.

Föl hát, magyar nép, e gaz csorda ellen,
Mely birtokodra s életedre tör.
Föl egy hatalmas, egy szent háborúra,
Föl az utósó ítéletre, föl!
A századok hiába birkozának
Velünk, és mostan egy év ölne meg?
Oroszlánokkal vívtunk hajdanában,
És most e tetvek egyenek-e meg?

Föl, nemzetem, föl! jussanak eszedbe
Világhódító híres őseid.
Egy ezredév néz ránk itélő szemmel
Atillától egész Rákócziig.
Hah, milyen múlt! hacsak félakkorák is
Leszünk, mint voltak e nagy ősapák,
El fogja lepni árnyékunk a sárba
És vérbe fúlt ellenség táborát!

Petőfi Sándor
Erdőd, 1848. szeptember 30.

.

Pont így terveztem EFOTT-ról haza érni. De végre elvált a szar a májtól. Miért hittem, hogy akkora máj, mint egy 60 éves kőművesé? Ez már nem is szar, ez egy kurva nagy trágyadomb volt, amin kiskakasnak hittem magam. Aztán elkapott a gazda a nyakamnál fogva, elvágta és röhög rajtam, hogy bíztam benne. Én pedig a véremtől hörgök a porban. Kívülállóként többet lát az ember. Én is kívül állok és sokkal többet látok emberek sötét oldalából, ami teljesen jó dolog, mert mások hibájából fájdalommentesen tanul az ember. Mégis valami nyomasztó érzés feszít belülről, ami eddig nem volt ott. Azt az űrt tölti ki, amire azt hittem, hogy a legrosszabb dolog az emberben. Csak idegen lényeket látok boldognak, ők pedig engem. Valójában ők sem azok, csak a XXI. század megköveteli a látszatot.

Képrejvény

Halhatatlan Nemzet

"A gárdisták között csupa nagyszerű magyar ember van. Az elmúlt két évben volt lehetőségem, hogy megismerjem őket. Büszke vagyok, hogy a barátjuk, a bajtársuk lehetek. Ezek az emberek azok, akikre a nagyapáink büszkék lehetnek, és akikről majd az unokáink mesélni fognak. Ezek az emberek, akikre lehet számítani, akik nem beszélnek, hanem inkább tesznek. Akik minden napját piros betűs ünneppé tennék a magyarságnak, akár úgyis, hogy a vérükkel adják a betűkhöz a tintát."

Újra szerveződtünk. A Sünök sem baszakodtak. Sőt. Egy darabot nem lehetett látni. Nem tudom, hogy elbújtak ezek a Káinok, vagy csak Sabbath miatt nem dolgoztak. Draskovics már tépi a maradék haját, Bencze meg töri a ló fejét -segítenék neki...-, hogy legközelebb milyen "jog"alapon verjék halomra a magyarokat. Így szembe köpni a magyarságot... A "rendőrség" nem védi meg a falusi embereket, pedig kötelességük lenne. Akik megvédik, pedig nem lennének kötelesek, azokat pedig a terrorőrség fújja könnygázzal, veri gumibottal, tonfával, a demokratúra pedig minden követ megmozgat, minden bíróságot megszorongat, ha kell Alkotmányos törvényeket áthágva, megszegve, hogy betiltsa azt a Nemzeti Önszerveződést, ami a magyar történelem elmúlt hatvan évének legragyogóbb, legtisztább Ékköve. De nem hátrálhatunk, mert nincs hova. Már a sarokba szorítottak minket, innen csak támadni lehet. A huszonnegyedik órában vagyunk, nem hátrálunk! Lesz Isten adta Szebb Jövő! Lesz elszámoltatás! Kíváncsian várom, hogy azok a kapitányok, akik a július negyedikei terrorakciót vezették, ugyanilyen büszkén veszik-e tudomásul a bűneikért a büntetést, mint a kitüntetést a -senki által meg nem választott, tehát illegitim miniszterelnök- véreskezű, köztörvényes tolvajtól.

Retro 50's

Ha jó ügyet védsz, mitől is félhetsz? Mi is történhetik veled? Letepernek, megrágalmaznak, kirabolnak, meggyaláznak? Vádakkal fordulnak ellened, hamisan ítélnek? Mindez nem változtat azon, hogy az ügy, melyet védtél, jó volt, s ezért jó volt az, amit csináltál, mikor a jó ügy védelmére szegődtél. Ilyenkor ne törődj senkivel és semmivel, csak az ügy igazával, melyet meg kell védened. Végül is tehetetlenek az igazsággal szemben. Letiporhatnak, de meg nem győzhetnek, vádolhatnak, de meg nem hazudtolhatnak, elvehetik életed, de nem vehetik el igazságod. Csak akkor nem vagy magányos az életben, ha jó ügyet védesz.
/Márai Sándor/

Szép volt Bajtársak!